Készen vagyunk a lakásfelújítással

Szerda van, már több mint két napja újból 10 fiúval vagyok, bár ezek közül csak kettő az én családomból való, a többi átmenetileg van nálam egy-két hétig, amíg a nevelőjük vissza nem jön a szabiról. Most nagyon már az ’összetétel’, van egy 4 éves, és a testvéreik, az 5 éves ikrek (őket arról tudom megkülönböztetni egyelőre, hogy az egyiknek a szája mellett van egy seb), őket állandóan számolgatom kell, hogy meg vannak-e, mert szeretnek elkóborolni. A többi gyerek 9 és 13 év közötti, de egyik sem nagy kamasz még, legalábbis nem túl szemtelen.

A gyerekek vasárnap költöztek be, akkor még javában fúrtunk-faragtak Gáborék (akik segítettek rendbe hozni a lakásunkat hatan), pontosabban ha ők dolgoztak, akkor mi a gyerekekkel az udvaron, parkban voltunk, amikor meg a gyerekek aludtak, akkor ők várták a saját lakásukban, hogy felkeljenek a gyerekek végre. Vasárnap-hétfőn szinte megállás nélkül egészen este 9-ig dolgoztak (még misére, ebédelni sem jöttek már, hogy ne veszítsenek időt), de végre sikerült felfúrni mind a 20 polcunkat (ahová a gyerekek már azóta pakolgatják a cuccukat, könyvüket le-fel), 10 falvédőnket, átszerelni 6 konnektort, 5 lámpát, új WC tartályt felszerelni, visszaszerelni az összes függönytartót, képeket, és kicsit összeeszkábálni a szétmenő bútorainkat, és persze kitakarítani az egész lakást alaposan. Most még arra várunk, hogy az itteni gondnok végre betegye a két kitört üveg helyére az újat, amit már kivágatott, meg bekösse a WC tartályt véglegesre. Utána pedig egy önkéntes villanyszerelő – aki épp itt dolgozik – még kicseréli a teljes elektromos biztosíték rendszerünket, ami ösküböki, és állítólag semmit sem ér.

Az adományokat egyelőre beömlesztettük az én szobámba (emiatt alig lehet bemenni), és onnan lassanként pakolom ki. Nagyon hálás vagyok mind a festőknek, Józsiéknak, mind Gáboréknak, Istvánnak és Máriának, hogy eljöttek segíteni, biztos vagyok benne, hogy a gyerekek is mikor visszajönnek el fognak képedni, mennyire megváltozott a lakás (már most is dicsérgeti minden gyerek aki feljön, és lakott itt korábban).

Hamarosan írok a gyerekekről is, mert nagy változás állt be a Florinnal (az elszaladós kisfiúval) való kapcsolatomban!

Gáborék írtak beszámolót, meg csináltak képeket: http://soosgabor.gportal.hu/

Csináltam én is pár képet a munkálatokról, a kész lakásról majd hétvégén fogok csinálni, ha mindent kipakoltam: http://cid-2fb520dbca4642a0.photos.live.com/browse.aspx/Deva%202010/2010%20aug%20lak%c3%a1sfel%c3%baj%c3%adt%c3%a1s?uc=21

nagyfalusi eva névjegye

Marketingesként dolgoztam 10 évet egy multinacionális cégnél Budapesten, és 2010 áprilisától vagyok nevelő Déván, a Csaba testvér által alapított gyerekotthonban. Kezdetben 9 fiú volt a családomban, egy háromszobás panellakásban éltünk Déva belvárosában. Két év után ki tudtunk költözni immár a tíz nálam nevelkedő fiúval egy kertes kis házba, aminek az udvarán kedvenc trambulinunk áll. 2018 augusztusában Nagyvárad mellé, Székelyhídra költöztem, ahol a Gyermek Jézusról elnevezett Gyermekvédelmi központot vezetem. Elérhetőségeim: Email: nagyfeva1974@gmail.com Román mobil: +40-756-941-307 Magyar mobil: +36-30-397-7062
Kategória: Kategorizálatlan | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .